A napenergia-termelés fizikai alapjai alacsony sugárzás mellett
Lapostükörös és vákuumcsöves gyűjtők hatékonysága 500 W/m²-nél kisebb sugárzási intenzitás mellett
A napkollektorokkal kapcsolatban általánosan elfogadott, hogy az üreges csöves kollektorok (ETC-k) jobban teljesítenek, mint a lapos lemezes kollektorok (FPC-k) 500 W/m²-nél alacsonyabb sugárzásintenzitás esetén. Ennek fő oka az ETC-k vákuummal töltött csöveinek hiánya konvektív hőveszteségeknek, amely lehetővé teszi az ETC-k hatékony működését akkor is, ha nem éri őket jelentős mennyiségű napfény. 400 W/m²-es sugárzásintenzitás mellett az ETC-k 40–45 százalékos hatásfokot érhetnek el, míg a szokásos FPC-k csak 25–30 százalékos hatásfokot tudnak elérni, mivel kevésbé képesek megtartani a hőt. Ez a jelenség még alacsonyabb intenzitásoknál is fennáll, például 300 W/m²-nél, ahol az ETC-k továbbra is meghaladják a 35 százalékos hatásfokot, míg az FPC-rendszerek a 20 százalékos határ alá esnek. Külön megemlítendő, hogy a csöves kollektorok nagyobb mértékben képesek diffúz fényt elnyelni, mint a lapos lemezes kollektorok, ami különösen fontos olyan régiókban, ahol a tartós felhőzet miatt csak kis mennyiségű közvetlen napfény éri a földfelszínt.
Miért dominálja a szórt fény aránya és a környezeti hőmérséklet a termelést a csúcs-irradiáció fölött felhős éghajlati viszonyok között
A folyamatosan felhős területeken a napenergiás hőtermelés éves termelése kevésbé függ a csúcs-irradiációtól, és inkább két tényező kombinációjától:
A szórt fény kihasználásának képessége: A felhők miatt a szórt sugárzás aránya elérheti a teljes napsugárzás 60–80%-át. Azok a gyűjtők, amelyeket úgy terveztek, hogy több szórt sugárzást is elnyeljenek (pl. ETC-k), téli hónapokban 30–50%-kal több energiát termelnek, mint azok, amelyek elsősorban a direkt (napsugaras) sugárzást nyelik el.
A hőmérséklet hatással van a hatásfokra: A hidegebb hónapokban a hő elvonódik a gyűjtőktől, és veszteségként jelentkezik. Az FPC-k esetében 15 °C alatti hőmérsékleten a hatásfok 10 °C-onként 15–20%-kal csökken. Az ETC-k jobb hőszigetelésük miatt csak 5–8%-kal veszítik el a hatásfokukat.
Ezek a tényezők miatt Hamburg (Németország) – éves sugárzási intenzitása csupán 900 kWh/m² – jobb hasznosítható napenergetikai hozamot ér el, mint melegebb, naposabb és szárazabb területek. Azok a régiók, amelyek a széles sávú felszívást, az alacsony hőmérsékletű működést és a téli mérnöki megoldásokat hangsúlyozzák, konzisztensebb energiatermelést mutatnak, mint azok, amelyek a magas sugárzási intenzitás felszívására összpontosítanak.
A Demax napenergetikai rendszerekben alkalmazott tervezési jellemzők, amelyek lehetővé teszik az alacsony sugárzási intenzitás elleni ellenállást
Fejlett szelektív felszívó rétegek és ultraalacsony emissziós üvegelés az ETS sorozatban
A Demax ETS sorozata saját fejlesztésű, szelektív felszívó rétegeket kombinál napenergetikai hatásfokkal (α) > 0,95 és infravörös emisszióval < 0,05 – ezzel maximalizálva a fotonok természetes átalakítását hővé, és minimalizálva a sugárzási veszteségeket. Az ultraalacsony emissziós pirolitikus üvegeléssel együtt alkalmazva ez 40%-kal csökkenti a sugárzási hőveszteséget a hagyományos keményített üveghez képest. Ezen tervezési megoldások együttesen megszüntetik az alacsony sugárzási intenzitás (<500 W/m²) által kiszabott korlátozásokat a következő módon:
Diffúz módon átjutó fény a hatékonyan szelektív spektrumokon keresztül
A konvekciós veszteségek elkerülhetők a vákuum szigetelés révén
A hőnyereség megőrződik a gyors felhőfedettség-váltás során
Érvényesített terepi teljesítmény: 22%-os javulás az éves napenergiás hőtermelésben az iparági szabvánnyal összehasonlítva, az Egyesült Királyságban és Németországban végzett tesztek szerint
A Demax független vizsgálatot végzett 42 rendszer telepítéséről Észak-Európában (2021–2023), és azt találta, hogy ezek a rendszerek jobban teljesítenek a hagyományos vákuumcsöves kollektoroknál azonos alacsony sugárzási feltételek mellett. Kiemelkedő teljesítménymegőrzés figyelhető meg 300–400 W/m² közötti sugárzásnál (15%). Az alacsonyabb leállási hőmérséklet 18%-kal csökkent, és csökkentette a glikol hőbontásának kockázatát. Ennek eredményeként megbízható melegvíz-termelés valósult meg a téli, felhős időszakokban.
A napenergiás hőrendszerek megtérülési rátájának (ROI) növelése olyan nem optimális piacokon, ahol az éves napfénybesugárzás kevesebb, mint 1500 kWh/m², bizonyítja, hogy a hőnapenergia gazdaságilag életképes a kevéssé termelő éghajlati viszonyok között.
Működési stratégiák optimalizált napmelegító kimenet eléréséhez alacsony sugárzási környezetben
Hibrid integráció levegőforrású hőszivattyúkkal és mesterséges intelligenciával vezérelt hőtároló rendszerrel
Sokan úgy gondolják, hogy a napsugárzásra alapuló hőrendszerek optimalizálása nagy felhőtlenítettségű területeken a gyűjtők tervezésének javítását jelenti. Bár ez fontos, az intelligens rendszerek integrálása ugyanolyan lényeges. Számos napsugárzásra alapuló hőrendszer integrálva van levegő-víz hőszivattyús rendszerekkel. Ez egy rendkívül megbízható megoldás a fűtési igények kielégítésére. Amikor a napfény intenzitása nem elegendő, a hőszivattyú bekapcsol, és így biztosítja a melegvíz- és/vagy térbefűtési szolgáltatást. Egy másik módszer az intelligens vezérlés bevezetése a hőtárolók irányítására a meteorológiai előrejelzés és a jelenlegi épületterhelés alapján. Ezek az algoritmusok optimalizálják, mikor tárolják el a napos időszakokban keletkező felesleges hőt, illetve mikor bocsátják ki a tárolóból a hőt a magas igényidőszakokban, vagy amikor az előrejelzés több napos felhős időjárást jelez. Számos tanulmány kimutatta, hogy az intelligens vezérlőrendszerek 15–30%-kal csökkentik a tartalék fűtési energia költségeit a hagyományos vezérlési módszerekhez képest. A többfajta fűtési forrás és az intelligens vezérlőrendszerek kombinálása kiváló módja a napsugárzásra alapuló hőrendszerek optimalizálásának felhős időjárás esetén.
Gazdasági életképesség: A Demax napelemes hőtechnikai rendszer megtérülése és a hőtermelés egységköltsége alacsony besugárzású piacokon
A Demax napelemes hőrendszerük igazi pénzmegtakarítási előnyöket mutat alacsony napfénybesugárzású területeken, ahol a vásárlók száma nagyon korlátozott, nemcsak Észak-Európa kereskedelmi térbeli eloszlásában. A rendszerek úgy lettek kialakítva, hogy hasznosítható energiát gyűjtsenek be nagyon alacsony napfénybesugárzás mellett, és 40–60%-os energia-megtakarítást érjenek el az észak-európai kereskedelmi területeken a hálózati áram vagy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával szemben. Általánosan ismert, hogy a hagyományos energiák ára átlagosan évi körülbelül 3,5%-kal ingadozik, így még az energia-gazdag területeken is a napenergiás hőrendszerek általában 7–10 év alatt önmagukat finanszírozzák, még akkor is, ha sűrűn felhős területen helyezkednek el. A rendszerek egyetlen energiahasználati élettartama 25 év, és európai országokban gazdaságilag költséghatékonyak a kWh-érték 0,08–0,12 tartományában, ami 18–32%-kal jelentősen versenyképesebb, mint az elektromos hőszivattyúk és kazánok. Ez jelentős plusz értéket ad ezeknek a rendszereknek. A rendszerek technikailag és gazdaságilag is biztosítanak hőtárolást, amely értékstabilizációt eredményez, és csökkenti a fosszilis hőenergia árainak inflációs volatilitását a napenergiás hőrendszerek tekintetében.
GYIK
Mi teszi hatékonyabbá az üreges csöves gyűjtőket (ETC-ket) alacsony sugárzású körülmények között?
Az ETC-k jelentősen jobb teljesítményt nyújtanak alacsony sugárzású körülmények között, ahol a napenergia korlátozott, mint a lapos lemezgyűjtők, mert az üreges csövek miatt csökken a napenergia felszívódásának határa, és ezért az ETC-k jobbak.
Miért fontosabb a szórt fény, mint a csúcssugárzás egyes területeken?
Olyan környezetekben, ahol erős felhőzet uralkodik, a szórt fény rendkívül fontos, mivel a teljes sugárzás nagyobb részét képviseli. A szórt fény felszívására optimalizált gyűjtők magasabb energiatermelést érnek el, mint a közvetlen napsugárzásra támaszkodó gyűjtők.
Milyen módon tartják meg a Demax napmelegító rendszerek teljesítményüket alacsony sugárzású körülmények között?
A Demax rendszerek szelektív abszorber bevonatokat és extrém alacsony emissziós üvegezést alkalmaznak a fotonok hővé alakításának optimalizálására, valamint a sugárzási veszteségek minimalizálására, így nagyon magas teljesítményszintet érnek el alacsony besugárzás mellett.
Milyen hatással van az MI és a hibrid rendszerek alkalmazása a napenergiás hőtermelés maximalizálására?
A napenergiás hőtermelés maximalizálásának kontextusában az MI-alapú hőtárolás és a hibrid levegő-víz hőszivattyús rendszerek integrációja pozitívan járul hozzá a hő tárolásához és elosztásához, és ezáltal csökkenti az időszakos energiahordozókra (segédenergia-forrásokra) való támaszkodást.
Milyen mértékben felhős piacokon is gazdaságosan működtethetők a Demax napenergiás hőrendszerük?
A növekvő energiaárak mellett a Demax rendszerek kevesebb mint egy évtized alatt megtérülnek, miközben jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot és hálózati áramot takarítanak meg, így életképes megoldást nyújtanak felhős területeken is.